A magnézium egyes formái jól hasznosulnak, míg mások alig. A magnézium-citrát jól hasznosul, azonban sokaknál hasmenést okoz. A magnézium-citrát a magnézim citromsavval alkotott sója, míg a magnézium-aszkorbát a C-vitaminnal alkotott sója, méghozzá annak természetes (L-) formájával. Nem okoz hasmenést és a magnézium mellett C-vitamin forrás is egyben. A hagyományos C-vitaminnál kevésbé savas/savanyú, így gyermekek és kapszulákat nehezen nyelő felnőttek számára is ideális, hiszen folyadékban oldva fogyasztva sem kell a fogzománcunk miatt aggódni. Megfelelő C-vitamin forrás azoknak is, akik a nagy dózisú hagyományos C-vitamintól refluxot/gyomorégést tapasztalnak. Mindezekért a magnézium-aszkorbát ideális magnézium és C-vitamin forrás mindenkinek!

Adagolás: Napi 1 csapott kávéskanálnyi Magne-C fogyasztását javasoljuk, folyadékban oldva.

Gyermekeknek: testsúlyarányosan, egy felnőtt testsúlyát 60 kilogrammnak számolva.

A magnézium egy különösen fontos ásványi anyag, amihez elegendő mennyiségben táplálkozással jutni nehéz. A stressz, sport, magas fitinsav-tartalmú ételek (magvak, teljeskiörlésű gabonák, korpák stb.) és a kávé– és teafogyasztás is fokozhatja a magnézium kiürülését. Mindezek miatt a magnéziumhiány általános. Pótlása szinte mindenki számára fontos. A Life Extension Foundation a magnéziumot az “új D3-vitaminnak” nevezi, mert éppen olyan fontos és éppen olyan gyakori a hiánya, mint a D3-nak.

A magnéziumkészítmények felszívódása azonban nagyon változó, és a legtöbbeknél hasmenést, laza székletet vagy más emésztési problémát okoz, ami többek között abból is következhet, hogy leköti a gyomorsavat, holott az alacsony gyomorsavtermelés eleve elég általános probléma. (A reflux valójában nem gyomorsav túltengés, sőt nem ritka, hogy éppen az alacsony gyomorsav okozza azt is. A kialakult ún. SIBO és/vagy nem jól működő gyomorszáj miatt árad vissza gyomorsav a nyelőcsőbe, és emiatt tűnik úgy, mintha sok lenne a gyomorsav, még akkor is, amikor túl kevés.) A magnézium szervetlen formái, mint a –szulfát, –oxid, –karbonát, –hiroxid alig hasznosulnak, viszont a leginkább hajlamosaknál képesek laza székletet vagy hasmenést okozni, és lekötik a gyomorsavat. (A nem felszívódott magnézium okozza pl. a hasmenést, ezért nem meglepő, hogy a rosszul hasznosuló fajták fogyasztásának eredményei hasmenés és egyéb bélrendszeri problémák lehetnek.)

A szervetlen magnéziumok közül egyedül a –klorid, aminek egész jó hasznosulása van, és nem leköti, hanem kifejezetten segíti a gyomorsav termelését. A magnézium szerves (kelát-kötésű) változatai többnyire elég jó felszívódásúak, és ezáltal hasmenést/laza székletet/bélproblémákat is kevésbé hajlamosak okozni. Kivétel a magnézium–citrát, ugyanis az a magnéziumnak a citromsavval alkotott sója, és a sok citromsav eleve hajlamosít a laza székletre. A magnézium-citrát 15–16% elemi Mg-ot, és több mint 80% citromsavat tartalmaz. Bár kis mennyiségben valóban jól felszívódik, a szükséges mennyiségben már a legtöbbeknél hasmenést vagy laza székletet okoz. Ez esetben viszont már nem szívódik fel (sőt, még más hasznos dolgokat is kihajt a szervezetből, hiszen a laza széklet attól van, hogy a vastagbélben a szervezet nem szívta vissza megfelelően az ásványi anyagokat).

A magnézium-aszkorbát ezzel szemben a magnéziumnak a C-vitaminnal (L-aszkorbinsav) alkotott sója. Ez nagyon ritkán okoz csak laza székletet, felszívódása kiváló, és mindemellett C-vitamin-forrás is. A hagyományos C-vitaminnál kevésbé savas/savanyú, így gyermekek, és kapszulákat nehezen lenyelő felnőttek számára is ideális, hiszen folyadékban oldva fogyasztva sem kell a fogzománcunk miatt aggódni. Megfelelő C-vitamin-forrás azoknak is, akik a nagy dózisú hagyományos C-vitamintól refluxot vagy gyomorégést tapasztalnak. Mindezek miatt a magnézium–aszkorbát ideális magnézium– és C-vitamin forrás mindenkinek. Bár a magnézium-aszkorbát a magnéziumok egyik leginkább tolerálható változata, de aki még ettől is laza székletet tapasztal, annak a magnézium-biszglicinát ajánlott, de csakis a teljesen reagált ún. “Fully reacted” változata. Ez a legkíméletesebb fajtája a magnéziumnak, szintén kiváló felszívódással. A magnéziumtermékek többsége átverés! A legtöbb szerves (kelát-kötésű) magnéziumkészítmény, amit forgalmaznak, valójában nem az, ami rá van írva. A legtöbben ugyanis csak részben vagy egyáltalán nem reagált aktivált magnéziumvegyületeket használnak. Ez azt jelenti, pl. azt írják a termékre, hogy magnézium-malátot tartalmaz, de valójában csak magnézium-oxid/-karbonát és malátsav keverékét. Vagy pl. magnézium-citrát helyett csak magnézium-oxid és citromsav keveréket. Esetleg a reakció részben lezajlott, de a benne lévő magnézium nagyja akkor sem a jelölt formában van jelen! Pont emiatt annyira gyakori még a szerves formáknál is, hogy hasmenést okoznak, hiszen valójában csak részben a jelölt szerves formák. A nem “fully reacted” változatok elemi magnézium-tartalma mindig magasabb, emellett olcsóbb alapanyagok, azaz lényegesen gazdaságosabbak. Sok hozzá nem értő gyártó azt sem tudja, hogy létezik azonos nevű magnéziumvegyületek között bármi különbség, így persze hogy az olcsóbbat választja, aminek ráadásul még a magnéziumtartalma is magasabb.

Hogyan lehet megtudni, hogy a választott termék jó? Bizonyosan nehéz, de legyen itt egy kis segítség; felsorolom a leggyakoribb szerves magnézium-formák “fully reacted” változatának elemi magnézium-tartalmát %-ban kifejezve:

Mg-malát: 6 – 12% (a (mono-)magnézium-malát a valódi, a di-magnézium-malát már nem fully reacted!)

Mg-(bisz)glicinát: 12 – 14%

Mg-citrát: 14 – 16%

Mg-aszkorbát: 6 – 17%

1 db tabletta/kapszula súlya nem lehet nagyobb 1000mg-nál, a kapszulahéjat és a segédanyagokat is beleszámítva. Azaz ha pl. azt látjuk egy Mg-malátnak jelölt terméken, hogy kapszulánként/tablettánként 200mg magnéziumot tartalmaz, akkor máris tudhatjuk, hogy az nem az, hiszen a Mg-malát elemi Mg-tartalma nem lehet 12% feletti, azaz 1 kapszula/tabletta biztosan nem tartalmazhat 120mg-nál többet, inkább csak kevesebbet. Azaz mérjünk le egy kapszulát/tablettát pl. egy ékszermérlegen, és a súlynak vegyük az előbbi felsorolásban szereplő %-át. Mindenképpen csak az alatt lehet a magnéziumtartalom, ha valóban a jelölt vegyületet tartalmazza.

Azonban ez sem garancia, mert léteznek a “fully reacted”-del azonos magnéziumtartalmú nem “fully reacted” magnéziumvegyületek is. További probléma, hogy sok terméken megtévesztően, vagy éppen rosszul van jelölve a magnézium tartalom is, mert maga a vegyület van feltüntetve magnéziumként, holott annak csak töredéke az elemi magnézium, ahogy a fenti százalékokból is látszik.

Természetesen mi csakis “fully reacted” változatot használunk mindenből, így magnéziumból is. A C-vitamin a magnézium előnyös hatásaival az ezt olvasó érdeklődő biztosan tisztában van, ezért csak röviden sorolom fel: